A hőszivattyú ugyanazon az elven működik, mint a hűtőszekrény, csak fordítva. A nyomáskülönbséget kihasználva az alacsonyabb hőmérsékletű helyről elvonja a hőt és a magasabb hőmérsékletű helyre szállítja. Pont azon az elven működik, mint a klíma, csak nem a levegőt hűti vagy melegíti a szobánkban, hanem egy közvetítő anyagot, legtöbb esetben vizet, amit a falban, mennyezetben vagy a padlóban cirkuláltatunk.

A hőszivattyú jelenleg az egyik legkorszerűbb, megújuló energiaforrással működő, környezetbarát fűtési megoldás. Sőt, még a melegvíz-ellátást is tudjuk vele biztosítani! És ha a hőszivattyú kompresszorát a napelemünkből származó elektromos árammal működtetjük, hatékony, komfortos és környezetbarát házikóban tölthetjük napjainkat.

 A hőszivattyúval a nyári nagy melegben hűteni is lehet (a 2:1 klímához hasonlóan), azonban a hűtési energia leadásának módjára nagyobb gondot kell fordítani a tervezés során, mivel a nem jól megválasztott hőleadók sokat árthatnak a helyiség komfortosságán. A hőszivattyú legkedvezőbb üzemeltetését a nagy felületű hőleadók garantálják, mert ezekhez kisebb hőmérsékletkülönbséget kell áthidalnia működés közben. A leggyakrabban az épületszerkezet temperálásra, vakolt mennyezethűtésre, illetve gyárilag gipszkarton lapokba integrált csőkígyós rendszerekre esik a választás, ha nagy felületű hűtés megvalósítása a cél. Ebben az esetben különös figyelmet kell szentelni a hűtött helyiség légállapotára, mivel ez a módszer üzemszerűen megnöveli a levegő relatív páratartalmát, ami beavatkozás nélkül egyrészt az épületszerkezetek károsodásához, másrészt fülledt levegő érzéshez vezethet. 

Alternatív lehetőségként adódnak a ventilátorral és sűrűn bordázott hőcserélővel ellátott konvektorok vagy másnéven fan-coilok, amelyek számos konstrukcióban elérhetők már a piacon (pl. padló, parapet, álmennyezeti kazettás, fali stb.). Ezek beépítésével lehetőség nyílik a fűtés és hűtés mellett korlátozott mértékű levegő szárításra is, cserébe fel kell készülni az esetleges huzatérzetre. A padlóval való hűtés lakóterekben alapvetően komforttényezők miatt kerülendő, de meg kell jegyezni, hogy a közhiedelemmel ellentétben, működőképes.

Levegő-víz hőszivattyú

A külső levegőből vonja el a hőt ez a szivattyú, minél hidegebb van, annál alacsonyabb a hatásfoka ezeknek a berendezéseknek. Régebben azt javasolták, hogy a levegő-víz hőszivattyú mellett mindenképp legyen egy alternatív fűtési megoldás a házunkban, amivel átvészeljük a cudarabb hideg időt (kályha, gázcirkó stb.). Manapság a legjobb hőszivattyú berendezések már -28 fok esetén is kiválóan, hatékonyan fűtik fel a házunkat. 

Ennek a megoldásnak a legkisebb a helyigénye, nem kell hozzá fúrási engedély, megbízhatóan működik, jelenleg ez a leginkább költséghatékony hőszivattyú. 

Milyen érvek szólnak a hőszivattyús fűtés mellett?